Tablets-au.com Online ED Drugstore is an 1st. pharmacy providing a personal service to the society in Australia. Over 50,000 extremely satisfied buyers! We're your prescription drug store kamagra australia and have provided trusted service to families in Australia for over 15 years.

Microsoft word - att00013.doc

Nádházi Mária
A tűzoltói beavatkozások során kialakulhat pánik
A tűzoltói beavatkozás az egyik olyan tevékenység, amely során nincs helye pániknak. Ennek
ellenére kialakulhat pánik a mentendő személyek között és a mentő tűzoltó egységben
egyaránt. A tűzoltó bármikor kerülhet olyan helyzetbe, amely pánik kialakulásához vezethet.
Melyek ennek sajátosságai? Hogyan kezelhetők ezek a helyzetek?
Mi a pánik?

Nézzük meg mit is nevez a szakirodalom (enciklopédia) pániknak:
A pánik kétségbeesett rémület, ahol a menekülési kényszer felülbírálja a józan észt. A pánik
gyakran bekövetkezik katasztrófahelyzetek során, és a hatása alá került személyek saját testi
épségüket is veszélyeztethetik. A vészkijáratok tervezésénél és elhelyezésénél az építészek
gyakran szimulált pánikhelyzet segítségével próbálják eldönteni, hogy valódi vészhelyzet
esetén hogyan juthat biztonságba minél több pánikba esett ember.
A szót a pszichológiában és a szociológiában is használják a kétségbeesett cselekvés
szinonimájaként ("kapuzárási pánik", "tőzsdepánik" stb. – lásd még hisztéria).
A pánik szó valószínűleg a görög mitológiai Pán isten nevéből származik, aki állítólag képes
volt rémületet kelteni a pártfogoltjai ellenségeinek szívében.
Gyakori, igen sok ember számára problémát jelentő betegség a PÁNIK. Aki nem élt át ilyet,
elképzelni sem tudja, milyen erős rosszullétek jelentkezhetnek a rosszullét bekövetkezésétől
való félelem miatt. A tüneteket legtöbbször „hiszti”-nek, „képzelt betegség”-nek, vagy
„nyavalygás”-nak tartja a beteg környezete, de minden esetben jelzés, figyelem felhívás
feléjük, hogy valami nincs rendjén.
Ismeretségi körünkben bizonyára találunk olyanokat, akik kizárólag csak kísérettel mernek
kilépni az utcára, közlekedni tömegközlekedési eszközön, vagy megjelenni nagy tömeget
befogadó áruházban, bevásárló központban.
A pánik kialakulásának alapja
Ha egy helyzetet veszélyesnek, kontrollálhatatlannak minősítünk, tehetetlenek vagyunk vele
szemben, és megfelelő cselekvéssel nem vagyunk képesek megoldani, a szervezet
vészreakcióval, stressz tünetekkel reagál. Ilyenkor, ha nem is következik be a menekülés a
kellemetlen helyzetből, vagy ha hiányzik a megfelelő megoldásra tett erőfeszítés, akkor is
megnő a szervezet oxigén felvétele. Úgy érezzük, mintha nem kapnánk elég levegőt (mint
olyankor, amikor tényleg elfutunk, elmenekülünk) és csak azt érzékeljük, hogy szalad a
szívünk, fáj a mellkasunk. Ez egy ősi reakció, melynek az a magyarázata, hogy a
vészhelyzeti reakció okozta nagyobb oxigén-szükségletet csak úgy tudja ellátni szívünk, ha
erőteljesebben pumpál, s ennek következménye a zsibbadás és szédülés érzés is.
A pánik altípusai
spontán pánik

szorongásos/kognitív pánik
1. nem kíséri szükségszerűen félelem 2. a félelem a tünet-megjelenési sorrendben hátul áll 3. kezdetben nincs fokozott endokrin 3. fokozott endokrin stresszválasszal indul stresszválasz 4. apnoeval és kardiális tünetekkel indul, s 4. hiperventilláció és ebből fakadó testi csak aztán alakul ki hiperventilláció 5. triciklikus* antidepresszánsok kivédik a 5. benzodiazepinek** hatásosak, triciklikus 7, Hiperventilláció provokálja a rohamot *pl. Melipramin, anafranil **pl. Xanax, Frontin A spontán pánik legjobb magyarázó modellje a Klein által javasolt „téves fulladásos riasztás” modell. Ennek lényege, hogy arra hajlamos személyek fokozottan érzékenyek a vér CO 2 és laktát szintjére (mindkettő hatásosan provokál pánikrohamot), és bizonyos körülmények (stressz, hormonális változások, időjárás) hatására CO 2 receptoraik tévesen „fulladásveszélyt” jeleznek az agytörzs és a limbikus rendszer felé. Ennek hatására egy ősi reflexes működés indul be, minek hatására először rövid apnea, majd menekülési késztetés, végül hiperventilláció jelentkezik. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy spontán rohamban sem pszichésen, sem külső inger formájában nem mutatható ki közvetlen kiváltó faktor. Pánikbetegek közt számos vizsgálat igazolta a széndioxid-érzékeny alcsoport létét, s ezen személyek pánikmentes rokonainál is igazolható a CO2 érzékenység! Spontán pánikban a tünetek megjelenési sorrendjét vizsgálva azt találták, hogy először jelennek meg a testi tünetek, s ezt követi, a tünetekre adott reakcióként a félelem. Ezért kezdetben az endokrin stressz válaszért felelős hypotalamusz-hypofizis-mellékvese (HHM) tengely nem is aktiválódik. Kognitív terápiával a félelem kioltható, de a spontán rohamok nem szűnnek meg. Beitman írta le szívbetegeknél a félelem nélküli pánikot: a spontán pánikot tapasztaló betegek a tüneteket a „szokásos” anginás rohamuknak vélték, és ezért nem ijedtek meg. Bonyolítja a tüneti képet, hogy az első spontán pánikrohamokat követhetik szorongásos pánikrohamok is, illetve felváltva is jelentkezhet a kétféle rohamtípus. A szorongásos talajon kialakuló pánikroham jól ismert variánsa a fóbiás pánikroham, amely a fóbiás tárggyal (közlekedési eszköz, bezártság, állat, stb.) való konfrontáció során jelenik meg, s valójában egy intenzív félelmi válasz. Már ezért is megtévesztő a kezdetek óta használt „szituatív”, vagy „ingerhez kötött” pánikroham kifejezés, mert előkészítette a fenomenológiailag is, mechanizmusát tekintve is különböző rohamtípusok összemosását. A fóbiás pánikroham a HHM tengely azonnali aktivációjával jár, s a Cannon-féle vészreakciónak megfelelően fokozódnak a vegetatív tünetek. A hiperventilláció miatt lecsökken a vérben a CO2 szint, alkalózis és ennek következtében lokális érszűkületek lépnek fel. A fóbiás pánik vezető tünetei ezért a vegetatív izgalom és a lokális érszűkületek miatt kialakuló tünetek (lásd később). Ha pusztán a súlyozatlan tünetlista alapján vetjük össze a kétféle rohamtípust, az igazolható légzési nehézségeken kívül nem találunk különbséget! Hasonló a helyzet, mint az obstruktív és centrális apnoénél: a tünetek hasonlóak, a mechanizmusok egészen eltérőek. De a diagnosztikus zavart nem is a szembeötlően fóbiás reakcióként kialakuló pánikrohamok szokták előidézni, hiszen a fóbiás tárgy ismeretében könnyű felállítani a megfelelő fóbia diagnózisát. A zűrzavart a kutatásban és a klinikumban az okozta, hogy a pánikroham leírásában a „spontán” kritérium súlytalanná vált. A „spontán” először átalakult „váratlanná”, majd teljesen elszakadt eredeti értelmezési keretétől, a beteg szubjektív élményévé egyszerűsödött, s a „fóbiás roham” ellentétének kezdték tekinteni. Ez a negatív definíció azonban, miszerint „tiszta” pánikroham az, ami „nem fóbiás” roham, vezetett el oda, hogy ma minden, a beteg számára rejtett okokra, valójában fóbiás mechanizmussal kialakuló szorongásos rohamot pánikrohamnak minősítenek. A pánik kezelése
Nem kell megijedjünk, mert a pánikbetegség pszichoterápiával viszonylag gyorsan, néhány
hónap alatt gyógyítható!
Vannak megfelelő gyógyszeres kezelési lehetőségek is, de emellett
nagyon fontos a tüneteket kiváltó kulcsélmény feltárása. Ez legtöbbször valamilyen
tudattalan, a személyiség által elfojtás alá kerülő belső, lelki konfliktus lehet. Legtöbbször
egyidejűleg két, az egyén számára egymással összeegyeztethetetlen törekvés fennállása esetén
alakulhat ki.
Számos konfliktushelyzet szerepelhet a pánik rosszullétek kiváltó tényezőjeként, mely az
egyéni élettörténetből kideríthető, és az elfojtott feszültség feltárható. A tünetek általában
olyankor jelentkeznek, ha az egyén belső, pszichés konfliktusa az egyén jelenlegi erőivel
megoldhatatlannak bizonyul.
A terápia során a kulcsélmény feltárása mellett, valamint a megfelelő légző- és lazító
technika elsajátításával
(tehát kognitív viselkedésterápiával, hipnózissal, stb.) gyors
tünetmentesség érhető el!
Tehát az ember a beteg szerep nyomasztó börtönéből kis segítséggel újra megtalálhatja
régi, valódi önmagát!

A fentiekből látható, hogy a pánik igen veszélyes tünet. A tűzoltói beavatkozások során alapvetően a mentendő személyek esetében találkozhatunk ilyen esetekkel. Többször előfordult, hogy ahol tömeg jelenlétével kell számolni főleg zárt térben ott egy katasztrófa veszély esetén könnyen kialakulhat a pánik. Tömeghelyzeteknél (pl.: discoban keletkezett tűzeseteknél) ahol a hiteles információk szerzése csak részben lehetséges és ezáltal eluralkodik a bent lévőkön a félelem, a szorongás, ott egy rémhír is előidézheti a pánikviselkedést. Erre kitűnő példa a West-Balkánban bekövetkezett katasztrófa. Itt három személy lelte halálát a pánikroham következtében. A West Balkán épülete ilyen szórakozásra, ennyi ember befogadására alkalmatlan volt. Ennyi létszámot nem lehetett megfelelő időn belül kiüríteni. Nem volt megfelelő vészkijárat az épületben, nem volt a kiürítésre megfelelő terv, sem elegendő biztonsági személyzet. Az ilyen helyeken sajnos számolni kell az esetleges drog és alkoholfogyasztással is, amelyek a veszélyhelyzet felismerését és annak esetleges helyes kezelését jelentősen meggátolja. A másik fontos elem a menekülési esély: Ha a helyzet eleve olyan, hogy nincs kiút belőle, pánik nem lép fel, hiszen nincs cél, amely menekülő viselkedésre ösztökéljen. Ilyen lehet egy bányaszerencsétlenség vagy egy közúti baleset, ahol a személy beszorult a járműbe, mely kigyulladt. Ha van menekülési esély akkor a viselkedést kell megvizsgálni, melynek alapja a helyzetben rejlő veszély felfogása és a kiút keresése. A pánikhelyzet előidéző oka jellegzetesen csapdahelyzet, ahonnan nem mindenki számára van azonos menekülési esély. A helyzetben résztvevő egyén számára a társak jelenléte akadályozó tényező a menekülésben, úgy érzi, nem kaphat segítséget tőlük, és éppen ezért a kooperáció helyett versenyhelyzet áll elő, ahol a tét a résztvevők élete. A kutatók szerint ezen indokok idézik elő a tolongás, a tülekedés, a másokat keresztül-kasul letipró menekülési reakció megjelenését. Pánikhelyzetben nem várható az együttműködés, mert a csapdahelyzet, a rémület lehetetlenné teszi a tudatos gondolkodást, az érzelmi motivációk, a befelé fordulás, illetve az egocentrikus magatartás válik uralkodóvá. Ez a viselkedési forma robbanásszerűen terjed, és lehetetlenné teszi, hogy a néhány - józanságát, higgadtságát megőrző -, személy a tömegben érezhető változást idézzen elő. Ezen ragály elterjedésének megakadályozása érdekében fontos lenne már a pánik kezdetén olyan személyek felkutatása, akik viszonylag ismertek, jól tudnak szervezni, irányítani, azaz befolyásolni képesek az ott lévő embereket. Ilyen személy lehet például polgármester, jegyző vagy közszférában ismert személy. Ennek hiánya csak növeli a csapda önfenntartó képességét, rontja a menekülési arány eleinte nem is túl alacsony értékét. A tömeg mindig magában hordozza önmaga és környezete veszélyeztetésének, pusztításának lehetőségét a szélsőséges tömegreakciók, a pánikszerű reagálások a tömegpánik formájában. A mentést irányító vezetőnek fontos megjegyezni, szem előtt tartani: • az az álláspont, mely szerint csak az ideges, emberek lehetnek pánik-gócok nem igaz, mert nem lehet tudni, hogy bizonyos emberek egy-egy váratlan eseményre hogyan reagálnak; • vészhelyzetben kinél alakul ki pánikreakció azt a környezeti, testi, lelki okok, tényezők bonyolult egymásra hatása, eredője határozza meg; • az állományt ismerő orvossal és pszichológussal történő együttműködéssel kiszűrhető az állománynak az a része, melynél valószínűsíthető bizonyos helyzetekben a pánikreakció. Tény, hogy minél jobb a veszélyhelyzetbe került személyek fizikai, lelki kondíciója, egészségügyi állapota, annál kisebb esélye van a vészhelyzeti, félelmet kiváltó tényezőknek, hogy az egyes embernél, majd tömegben pánik-szituációt idézzenek elő. A másik eset, amikor a tűzoltó kerül pánikba. Ilyen eset volt 2006. augusztus 08-án esti órákban a Budapesti Műszaki Egyetem „K” épületében keletkezett tűzeset, ahol sajnálatos módon három tűzoltó esett áldozatul a tűz hatásainak. Szerencsére a tűzoltók egészségügyi, pszichológiai szűrésének és a fizikai felméréseknek köszönhetően ez ritkábban fordul elő. Sajnos a testületen belül egyre kevesebb az ilyen helyzetekben tapasztalt tűzoltó. A fiatal, tapasztalatlan mentő személy könnyebben kerülhet pánik helyzetbe és ezt kellő tapasztalat, mentális felkészültség nélkül nehezebb elkerülni. Remélhetően az oktatásokon és továbbképzéseken egyre nagyobb hangsúlyt kap e témakör elméleti és gyakorlati ismeretanyag átadása. Felhasznált irodalom: • Czige Edit: A stressz, megküzdési stratégiák, pánik és katasztrófa helyzetek ZMNE • Zoltán Ferenc: Csarnok jellegű bevásárló központokban keletkezett tűzesetek pszichológiája www.ZMNE.hu/tanszékek/vegyi/docs/fiatalkut • Dr. Zellei Gábor: Katasztrófapszichológia Cedit Kft. Budapest 2000. • Szendi Gábor: A pánikzavar altípusai és kezelése Komplementer Medicina 2007.

Source: http://www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan435.pdf

Patient registration questionnaire

For office use only. Chronic Disease Check: As someone wishing to register with the Practice please answer the following questions as accurately and completely as you can. It is important that we have as much information as possible. Thank you. Home tel no: ………………………………. Mobile tel no: ……………………… Preferred method of contact: ………………………

Pii: s0038-1098(00)00164-2

PERGAMON Solid State Communications 115 (2000) 179–183Poly(methyl acrylate- co -sodium methacrylate) ionomerstudied by solid state 13C T 1r NMRa Department of Physics, Jeonju University, Jeonju 560-759, South Korea b Department of Polymer Science and Engineering, Chosun University, Kwangju 501-759, South Korea Received 22 February 2000; accepted 6 April 2000 by A. Pinczuk Abstract

Copyright © 2010-2014 Pdf Medical Search